Amatőr könyvelés Google Sheets táblázatban

Mivel egyre inkább abba az agyi állapotba kerülök, hogy legalább kicsit kipróbáljak minden technológiát, hónap elején a Google Sheets felé fordult a figyelmem (ami ugye simán csúfolható Excelnek is). Legtöbb technológia érdekel. De csak akkor nyúlok hozzájuk, ha van valami, amit meg tudok benne csinálni. Egy ötlet, egy apróbb project. Valami konkrét. Olvastam egy cikket arról, hogy egy befektető milyen táblázatot használt (a clickbait cím a gazdagodásához kötötte, a cikk maga viszont tényleg érdekes volt, ha emlékeznék rá most linkelném). Ez megihletett, hogy saját táblázatokat állítsak fel pénzemről és végre életemben először Excellben varázsoljak. Valami, ami általános iskola óta kínosan hiányzott a repertoáromból, bár mindig is tudtam, hogy ha érdekelne gyorsan megtanulnám.

Előre mondom, hogy nem néztem utána, hogy miként érdemes vezetni pénzügyeimet. Vagy egyáltalán miként jó belekezdeni egy ilyen táblázatba. Azt se tudom, hogy követendő példa-e vagy sem. De leírom, hogy mit hoztam össze. A lényeg az volt, hogy minél több adatot tudjak meg pénzügyeimről ÉS közben megtanuljam az Excel függvények, programozó aggyal igen kicsavart világát.

Aki követni akarja a leírás eredményét itt megnézheti a kész táblázatot. (természetesen hamis adok vannak benne)

Az első táblázat

Először úgy gondoltam, hogy hónapról hónapra követni szeretném a pénzmozgást. Szóval készítettem egy vízszintesen hónapokra osztott táblázatot, amiben minden oszlop egy hónap és minden sor külön jelentéssel bírhat bevételek és kiadások számolására.

éves pénzügyek

A következőképpen működik. A 7. sorban a =SUM(B3:B6) függvényt húztam ki egészen az M oszlopig (tehát decemberig). Jól látható, hogy a “Totál be” sorban minden hónapban megjelenik az összes bevétel. Ha közben jön valami váratlan bevétel azt az “egyéb” sorban a =343+2344+5 függvénnyel oldom meg. Így nem kell fejben hozzáadni mindent és mobilon is gyorsabb így.

Ugyan ezt csinálom a Kiadások résznél is. Ott számos külön kategóriába rakom a kiadásokat (sok üres sor a valódiban mind kategória és bármikor bővíthető lefelé), majd a =SUM(B9:B25) függvénnyel megkapom a Totál ki értékét adott hónapra. Alatta a 29. sorban kiszámolom a bevétel és kiadás különbségét =SUM(F7F26) függvénnyel és a 30. sorban a =ROUND(F26/(F7/100);2) & “%” függvénnyel, hogy a havi bevétel hány százaléka ment el.

Ezután jött az érdekesebb ötlet. Az “Áthozva” mező megszületett. A lényege az, hogy a C3 mező értékét a =B29 függvénnyel egyenlővé tettem, majd végig kihúztam a 3. sor mentén (egyébként ez azt jelenti, hogy a program az értékeket a megfelelő mezőhöz alakítja. Tehát a D3 mezőben a C29 mező értékét veszi alapul, a E3 pedig a D29-ét veszi fel és így tovább. Így nem kell egyenként mindenhova beírni). Így nem csak azt értem el, hogy minden hónapban egyből ott legyen a megtakarított pénz, de a P27-es mezőben így ki lehet vetíteni, hogy az éppen meglévő megtakarítás az év végére milyen összeg lehet.

Annyira megörültem ennek, hogy többre vágytam. Szóval egy sokkal egyszerűbb táblával sokkal több adatot tudtam összehozni.

A második táblázat

Emlékszem kicsi gyerekként, amikor még zsebpénzt kaptam, egy füzetbe leírtam minden pénzt, amit kaptam, találtam és költöttem. Ehhez az ötlethez tértem vissza.

mélyebb táblázat

Az A B C D E oszlopokkal indult minden. Dátumozva, tételesen minden kiadást belerakok kategóriákkal, mint reggeli, ebéd, vacsora stb + megjegyzés. Ilyen egyszerűen indult, de a kategóriákat nem véletlen raktam bele már itt. Deep Learning tanulmányaim után jól tudom, hogy egy ilyen egyszerű táblázatból egy megfelelő modell mennyi mindent meg tud mondani. De ez egy későbbi történet, ami még nem íródott meg. Amit itt cél volt: mélyebben megtanulni az Excelt.

Így a legsűrűbb kategóriákra koncentráltam: étkezések. Nem mert a kaja fontos, hanem mert mivel legtöbbet kajára költök, azon tudom legjobban kipróbálni, mire képes a táblázatom. Nem részletezem mi mit jelent, elég egyértelmű. De ilyen függvényeket kellett szülni hozzá:

=sum(filter(B2:B;month(A2:A)=month(now());YEAR(A2:A)=year(now())))*1

Ez például mindig kiírja, hogy jelen hónapban összesen mennyit költöttem.

=AVERAGE(FILTER(B2:B;YEAR(A2:A)=year(now());MATCH(D2:D; {“gyors”;“automata”;“reggeli”;“ebéd”;“vacsora”;“bevásárlás”}; 0)))

Ez a szörnyeteg meg azt mondja el, hogy jelen évben átlagosan mennyit költök étkezésre (minden kategóriát beleszámolva).

A lényeg, hogy bármilyen kategória átlaga és összege és százalékos aránya stb. kimutatható így bármely napon, hónapban, évben. A számítások maguktól változnak a függvények miatt így csak fel kell vennem minden új értéket és kész.

Még egy apróság a J34 környékén lévő kis számológép. Az mai ötlet volt. A

=SUM(FILTER(B2:B;month(A2:A)=month(K36);YEAR(A2:A)=year(K36);MATCH(D2:D; {K37}; 0)))

Képlet segítségével a Dátum és Kategória értékek változtatásával megkapom adott év adott hónapában mennyit költöttem rá. Ez egy apróság. De élvezem az ilyen apróságokat. Ahogy eszembe jutnak, úgy adom hozzá őket.

Amit még megtudhatok

Persze minél több az információ, annál nagyobb lesz a rálátásom saját pénzügyeimre és egészen biztos még bővíteni fogom számításokkal és akár táblázatokkal is ezt. Mert szórakoztató csinálni. A tudatosabb pénzügy, csak mellékhatás. Mindenesetre a Money StackExchange-en feltett direkt naiv kérdésem eredményezett néhány távlati ötletet hozzá. Meglepődtem milyen bő és okos válaszokat kaptam rá. Érdemes elolvasni őket.