Recettear: An Item Shop’s Tale kritika

Elképesztő mennyiségű RPG játékkal játszhattunk az elmúlt évtizedekben. Eddig szinte mindig a hős szerepét játszottuk, akik dungeonok mélyét kutatja kincsekért, szörnyek hadával küzd meg és időnként egy-egy városban betér egy boltba, hogy felszerelést vásároljon következő kalandjára. Recettear: An Item Shop’s Tale azt ígéri, hogy ezúttal mi lehetünk a boltos, aki kiszolgálja a hősöket, mind ezt egy fantasy RPG keretein belül. Vajon, hogy működik ez az ötlet gyakorlatban?

Recettear: An Item Shop's Tale kritika – @Yzahkin Image 1

A történet pofonegyszerűen indul. Recette, egy boltos lánya egyedül marad apja adósságával, amit vissza kell fizetnie, hogy megtarthassa a boltot és a házat ahol él. Ehhez meg kell nyitnia a boltot és tárgyakat eladni helyieknek és áthaladó hősöknek. Első körben venni kell néhány fegyvert, hogy legyen valami készleten, itt elsajátíthatjuk miből áll a bolt vezetése.

A polcokra kihelyezzük meglévő tárgyainkat, külön figyelni kell arra mit teszünk a kirakatba (ez hatással van arra, elsősorban miket vesznek meg). Kinyitjuk a boltot, bejönnek a vevők és kiválasztanak egy tárgyat. Mondunk rá egy árat, ők pedig vagy elfogadják vagy nem. Ha nem van lehetőségünk egy kedvezőbb ajánlatot tenni. Időnként nekünk akarnak eladni valamit, mások meg előre leadnak rendelést, amit néhány napon belül teljesíteni kell. Van még egy vevő típus, aki bizonyos tárgy kategóriából keres bármit, amit elé rakunk. És ennyi a játék boltozás része. Minden hét végén fizetni kell az adósságot, ha nem gyűlik össze elég pénz Game Over… vagyis csak egy rossz álom volt a bukás és folytathatjuk első naptól, de a már meglévő tapasztalattal és készlettel.

Recettear: An Item Shop's Tale kritika – @Yzahkin Image 2

Minden nap bizonyos számú dologra van időnk. Vagy boltot vezetjük, vagy a történetet visszük tovább (bár ez sokszor a többi cselekménnyel párhuzamoson történik) esetleg elmehetünk eladandó tárgyakat gyűjteni.

Készletünket feltölteni kétféleképpen lehet: vásárolunk vagy kalandra megyünk a helyi hősökkel. Utóbbi a játék egy másik nagy része, ahol jól megszokott akció RPG módon megtisztítunk egy területet szörnyektől, felszedjük, amiket elejtenek azok és ládákat nyitogatunk…. mindezt sajnos egy nagyon unalmas, ismétlődő és igen régimódi játékmenetben. Négy irányba támadhatunk, nincsen átló, a szörnyek buták a harcok unalmasak. Ugyan akkor meghalni meglepően könnyű és fontos, hogy minden kalandra vigyünk fegyvert és tárgyakat a hősünknek (amennyiben ő nem jött be a boltba és vásárolt magának). Ha legyőznek, nem kapjuk meg az addig összegyűjtött tárgyakat és értékes idő megy el, amit akár tárgyak eladásával is tölthettünk volna.

Recettear: An Item Shop's Tale kritika – @Yzahkin Image 3

Sajnos ez így elég szárazra sikeredett. Az bolt vezetés már az első néhány nap alatt nagyon gyors rutinná válik. Nem hiszem, hogy bárki leállna gondolkozni az árakon, valószínűleg minden játékos beáll arra, hogy hozzá ad 100 vagy akár 1000 pénzt az árhoz alap értéktől függően majd, lejjebb viszi, ha nem fogadják el, amit persze már el fog fogadni. A harcolós rész pedig kopár és üres. A szörnyek csapkodása unalmassá válik. A véletlen generált területek is csak akkor lennének érdekesek, ha nem 3-4 fajta elemből épülne fel minden szint.

Egyedül a főellenségek színesítik a pályákat, de ők se túl érdekfeszítőek, de legalább legyőzésük mindig valamilyen taktikát igényel. Nem túl bonyolultak, de jóleső változatosság.

Persze van történet is, ami bent tarthat embereket. Ahogy haladunk egyre több karaktert ismerhetünk meg, van aki konkurencia, van aki barát, mindenkinek van egy saját stílusa és az írás se rossz benne. Recette beteges nevetését külön öröm hallani és a játék humora a helyén van. Ez az egyik legkiemelkedőbb része.

Recettear: An Item Shop's Tale kritika – @Yzahkin Image 4

Ami a grafikát illeti nem éppen a legmagasabb szintet képviseli. A rajzok lehetnének egységesebb stílusban is a 3D tárgyak is kaphattak volna rajzfilmesebb textúrákat, hogy közelebb álljon a rajzolt dolgokhoz. Nem feltétlen ad egy jól átgondolt következetes képet.

Egyedül a zenére és hangokra mondanám, hogy kifogástalanul tetszenek. A fő zene egy életre az ember agyába ég, de a karakterek hangjai is mind rendben vannak, már amikor beszélnek. Ezen a téren egészen meglepett.

A problémám a játékkal az, hogy a fő eleme, a bolt vezetés egy gyors és száraz momentum, a megszokott RPG elemek pedig annyira kiforratlanok… manapság már ingyenes játék fejlesztő motorok is nagyobb bonyolultságot adnak előre beléjük épített játék sablonokkal. Az se mentség, hogy ez egy 2007-es játék. Ez már akkor is kevés volt. Az újító ötlet sajnos nem elég ahhoz, hogy elvigye a hátán a címet, de ismerve sokakat el tudom képzelni, hogy mások tovább bírják az ismétlődő monoton harcolást és boltozást, mint én csak az élményért, hogy bizony itt adósságot kell fizetni… hiszen olyan életszerű aspektusa ez.

öt rozsdás kardot adok rá tízből


Recettear: An Item Shop's Tale kritika – @Yzahkin Image 5
Recettear: An Item Shop's Tale kritika – @Yzahkin Image 6
Recettear: An Item Shop's Tale kritika – @Yzahkin Image 7