Milyen játék a Sea of Thieves egy hónap után?

Milyen játék a Sea of Thieves egy hónap után?

Körülbelül egy hónapja elérhető a Sea of Thieves. Mivel ez egy nyitott, megosztott világú játék, aminek a lényege, hogy saját kalandokat élj át a minimalista tartalommal, érdemes elgondolkozni rajta, hogy 1 hónap után milyen élményt nyújt. Növekvő unalom legyőzi-e a ritka új felfedezések örömét?

Nem minden nap játszottam vele ez idő alatt és nagyon ritka volt, hogy fél óra játéknál többet töltöttem vele. Ebben az ütemben nekem még messze nem fulladt ki. Ez a hónap tele volt hiba javításokkal és apróbb játékmenetbeli változásokkal, olyan dolgok változtak, amivel még nekem is jobb élménnyé vált a játék, pedig tényleg nem volt nagy gondom vele alapból se.

Amiket csináltam benne

Rengeteg aranyásó küldetést csináltam végig. Ezt a feladattípust soha nem untam meg. Van valami pihentető abban, hogy térkép alapján megkeresem és kiásom a kincset. Ennél csak az jobb, amikor fejtörőket kell megoldani. Ilyenkor rengetegszer teljes szigeteket kell átkutatni a fejtörő elemeit értelmezve, miközben sok apró részletet és egyéb kincseket is lehet találni. Volt, amikor fél órán át kerestem a “papagáj nevelő nyughejét”, mire találta megy deszkát földbe szúrva, tollakkal díszítve, miközben találtam 2 puskaporos hordót és egy kincsesládát a fejtörőtől függetlenül.

Mégis felszálltam többszemélyes hajóra. Két alkalommal. Elsőre igen jó élmény volt. Egy elég inkompetens csapattal neki indultunk egy koponya erődítmény kifosztásának. Ugyan navigálni nem tudtak szerencsétlenek, de végül eljutottunk nagy nehezen a célhoz, ahol küzdöttünk egy másik hajóval. Veszítettünk. De így is jó volt. Első alkalom, hogy nem tolvajként jártam egy ekkora hajón.

A második kör már rosszabb volt, viszont jövedelmezőbb. A legénység egy tagja folyton befeküdt a kabinba várva, hogy csak mi dolgozzunk (az is megkapja a jutalmat, aki nem dolgozik érte). Én irányítottam a hajót így könnyedén elértünk a célunkhoz. Valaki ugrált össze vissza a hajón szóval én ástam ki a kincset. Ezután mentünk egy kikötőhöz ahol volt egy kis hajó így nem mert kikötni a legénység másik aktív tagja. Én itt untam meg a legénységem, leugrottam a hajóról, oda úsztam kikötőhöz és a szerencsétlen egyszemélyes hajóról elloptam hat csirkét, amíg észre nem vette ezt. Ezután megöltem őt és további három csirkét sikerült ellopnom tőle, mire elhajózott végre. Így egyrészt tönkretettem valaki körülbelül 1 órás munkáját (ennyi állatot összeszedni kemény meló), másrészt a legénységem minden tagja fejlődött legalább egy szintet a kereskedőknél. Ez egy ilyen játék. Ezután kiléptem.

Az első komoly update előtt, ami miatt a legyőzött hajók látóhatáron kívül jelentek meg újra legyőztem két bully-t akik, folyton utánam jöttek. Az távoli újrakezdést azért hozták be, hogy akit legyőznek ne menjen végtelenszer utána annak, aki normálisan akarna játszani. De ez a páros kifordítva ezt, azt kihasználva, hogy én mindig közelben jelentem meg újra, mindig utánam jöttek. Az update ezen is segített, azóta nem történt ilyesmi velem. Ha nyerek, ha veszítek nem láttam ugyan azt a legénységet kétszer. Ami tényleg sokkal jobb így.

Abbahagytam a kereskedő küldetéseket. Ezek a játék legunalmasabbjai. Emellett minden más küldetéstípust is minimalizáltam. Azt vettem észre, hogy sokkal jövedelmezőbb véletlenszerűen felfedezni szigeteket, mindent felszedni, amit találok és ezeket elvinni kikötőkhöz. Rengeteg elszórt ketrec, puskaporos hordó található mindenfelé, ezekkel erősen fejlődik a kereskedő szint. Ugyan így mindenhol ládák és egyéb kincsek várnak. Persze folyton figyelni kell a horizontot más hajók miatt. Minél több kinccsel utazik az ember, annál parásabb az egész: ez az izgalom egy igazi játék élmény.

Ez a módszer arra is jó, hogy minden szigeten lássunk minden apróságot. Van például egy szigetcsoport, aminek a közepén egy elsüllyedt hajó van és két kis szigeten két apró tábor. Az egyik szigeten két csontváz, halálos sebekkel. Rossz lehetett hajótöröttnek lenni egy korban, amikor még nem éledtek újra néhány másodperccel később a kalózok 😀 Ilyen és ehhez hasonló történetek fogadnak mindenhol. Nem is beszélve a naplókról, üvegbe zárt üzenetekről, amik küldetéseket adnak a véletlenszerű kutatás mellett. Mióta ezt csinálom sokkal jobban élvezem az egészet. Továbbra is tartom, hogy aki Wind Wakerben szeretett hajókázni, itt is megtalálja az örömet benne. Bár kicsit keserű, hogy Wind Waker szigetei ezerszer izgalmasabbak voltak, még így is.

Kalózkodtam. Ami egy kalóz játékban teljesen legális viselkedés. Ahányszor ott tartok, hogy lassan ki kéne már lépni utolsó célként keresek egy másik hajót. Lehetőleg egyet, ami egy nagyobb sziget mellett parkol. Közel hajózok. Átúszok rá. Ha nincs rajta senki körbejárom hátha van valami kincse. Ez igazi adrenalin bomba még mindig. Néha ennél szemetebb módon még lövök egy két léket bele, hogy ne tudjon követni. De a ritkább az, hogy ez sikerül. Legtöbbször nagyobb legénységekbe botlok, ahol egy kalóz legalább őrzi a hajót. Persze ilyenkor, ha sikerül megölnöm őt, még mindig enyém a kincs. És ez az aspektusa a játéknak továbbra is izgalmas és kimeneteltől függetlenül, mindig élvezetes.

Ami miatt kell már frissítés

Lesz tartalmi frissítés, lesznek új dolgok, új területek. De egyelőre csak új ruhákat osztogatnak, amiknek amúgy semmi értelmük, mert statisztika nem kötődik hozzájuk, ráadásul senkinek sincs ideje megnézni a másikat, miközben éppen megölik egymást. Amire még nem gyűlt össze pénz és ami még hajt: a hajóm kinézetének átalakítása. De ezután már az lesz a helyzet, hogy mindenhol jártam. Elérni a Kalóz Legenda szintet valami, amiért nem vagyok hajlandó küzdeni, mert rühellek grindelni így. Viszont minden új helyszín és lore elemnek örülni fogok. Emiatt viszont bizonyosan lesznek szünetek a játékba nekem és egy ilyen szünet eléggé érik már most 1 hónap után. Ami lehet picit kínos egy ilyen típusú játéknál.

Továbbra is tartom, hogy ez egy jó játék. Jól működik. Szép. Nem kedvez minden ember típusnak, meg kell tanulni játszani. Olyan, mint az Elit Dangerous vagy a No Man’s Sky. Vannak célok benne, de minden cél opcionális. Akinek ez az ütem nem felel meg, nem tud elveszni az ilyen játékokban, az bármilyen frissítés után se fogja élvezni. Mindenki más valószínűleg időről időre vissza fog térni a Tolvajok Tengerére. Amíg kitart a játék. A Gamepass-os “eladás” boost sikere miatt, valószínűleg jó darabig még marad a játék. Én nagyon remélem, hogy így lesz, mert amikor élvezem, akkor nagyon. Amikor nem akkor max unalmas. De soha nem úgy, hogy ne akarnék visszatérni idővel.

Nikházy Ákos vagyok. Programozó nappal; fényképész, 3D tervező, additív gyártási folyamat rajongó és hobbi játék fejlesztő éjjel (vagy szabadidőmben). Ezt a blogot saját szórakoztatásomra írom mindenről, ami éppen megfogja a figyelmem így a tematika a fenti menüsoron túl is elég tág lehet, de a fő témák adottak.