Erőszakos videojátékok kapcsolata a valódi fegyveres erőszakkal

Tegnap Donald Trump találkozott a videojáték ipar képviselőivel, hogy meghallgassa őket arról, hogy milyen összefüggés lehet az erőszakos videojátékok és a valóságban történő erőszakos cselekmények között (nincs). A hírek szerint a találkozó békés, kiegyensúlyozott volt. Őszintén szólva az elnök pont leszarja. Ez egy volt azon találkozók közül, amin neki ott kellett lennie, de nem igazán érdekli. A dolog apropója ugyebár USA történetének legvéresebb iskolai lövöldözése volt, ami kapcsán ismét előjött az örök mantra: “A játékok rosszak, erőszakot hoznak”. És persze kell egy bűnbak, ami nem a szabad fegyverviselés, mert akkor hogy gazdagodik az NRA?

Még egy ilyen videót is levetítettek az elnöknek:

Soha nem hittem volna, hogy a Fehér Ház YouTube csatornáján ilyet fogok látni, de ezzel ez is bekerült örökre az USA történelmébe. A videó kapcsán felmerül, hogy  Mortal Kombat, esetleg Manhunk klippek miért nincsenek benne? Erre van egy nagyon egyszerű válaszom: a téma a fegyveres erőszak. Fegyveres tömeggyilkosságok.

Nyilván a videó túlzó. Minden jelenetet kivesz kontextusból. Ezek a játékok erőszakosak igen. De nem tanítanak meg lőni, nem tanítanak meg élőben kezelni ilyen helyzetet. Még ha egy eleve beteg elme úgy dönt, hogy meg akarja ismételni amit a játékban (filmben, könyvben, híradóban) látott, akkor se lesz felkészülve emiatt arra, ami a fegyverek használatával jár.

Hogyan gyilkoljunk: tutorial

Ahhoz, hogy valaki hatékonyan használjon fegyvert két dolog kell: hozzáférni fegyverhez és gyakorlat. Amerikában egyikből adódik a másik. Vannak államok, ahol bármilyen háttér ellenőrzés nélkül bárki vehet fegyvert. Ha akarja megveszi, ellő egy tárat és vesz egy új fegyvert, mert az előző kifogyott. Ennyire idióta is lehetsz, de vehetsz fegyvert. Ha már van fegyvere, tud gyakorolni vele. A videojátékot egy néhány grammos kontrollerrel kell irányítani, míg a fegyver egy akár több kilós gépezet, aminek minden egyes mozdulata erős tartást és gyakorlatot igényel.

Bármilyen médiumból is veszi a beteg elme az ötletet, az ötlettől a tettig nem egy-két másodperc telik el. Az emberünk megvette a fegyvert, úgy hogy senki se tett fel kérdést mire kell. Lövöldözött a közeli erdőben, hátsó udvaron, úgy hogy ezt természetesnek vette a környezete, hiszen legális ezt tenni. Ezzel hónapok alatt szerzett gyakorlatot. Persze biztos a videojátékok a hibásak, nem pedig a rendszer, ami bárkit felfegyverez juttat bármilyen nehézség nélkül.

A találkozó az elnökkel persze nem volt túl jelentős. A videojáték ipart védi az Első alkotmánykiegészítés és a rating rendszer tájékoztatja a szülőket, hogy adott játék mit tartalmaz és a gyerek kezébe való-e. Ez a két dolog olyan erős, hogy még ha bele is akarna állni egy kormány a dologba, hogy addig se az NRA problémás létezésével foglalkozzon (akik folyton lobbiznak), még akkor is több éves jogi küzdelem lenne, ami végén sok precedens miatt a játékipar nyerne valószínűleg. Ahányszor előveszik a videojátékokat jön a pánik, de a valóság az, hogy egy több milliárd dolláros iparágat elég nehéz térdre kényszeríteni. Ezért él még ma is a fegyver lobbi, ezért él még ma is a videojáték ipar. És a kettő nem egymás ellentéte. A kettő párhuzamosan létező hatalmi központ, amiből az egyik szereti a másikra terelni a figyelmet. Igazi veszélyben viszont csak az fegyver lobbi van most.

Az NRA vergődése

Jelenleg az a helyzet, hogy Trump elnöksége miatt ironikus módon zuhannak a fegyver eladások. Obama a “sátánista demokrata gonosz bevándorló fekete elnök el fogja venni a fegyvereinket” felkiáltás miatt rengeteg fegyvert vettek emberek, akik féltek, hogy elveszik a jogaikat, főleg a második kiegészítésben leírt fegyvertartási jogokat. Ugyan ez a csoport volt a célközönsége Trump-nak. Trump alatt már nem félnek. Trump alatt már nem kell fegyverkezniük állandóan.

Aztán itt vannak a lövöldözések. Minden napra jut egy, és minden hónapra egy nagy. Az emberek már unják. Túl sokan haltak már meg, hogy egyszerűen el lehessen terelni a témát a fegyverek szerepéről a lövöldözésekben. Még a legenyhébb álláspont is az, hogy gépkarabélyok árusítása túlzás. Ez a kategória egy dologra alkalmas: sok ember megölésére rövid időn belül. Nem önvédelmi fegyver, mint egy pisztoly, vagy vadász eszköz, mint egy puska. Persze szórakoztató célba lőni vele. De túl egyszerű hozzájutni és a “bárki hozzájuthat” rész az, ami igazi problémákat okoz. Az NRA az elmúlt hetekben soha nem látott szintű vergődésbe kezdett, ami igazán jó jel. Persze meglepő lenne, ha egy republikánus elnök, pláne Trump betiltaná a gépkarabélyokat. De az NRA helyzete egyre nehezebb, ami jó dolog. Kár, hogy rengeteg embernek, főleg gyerekeknek kellett meghalni ahhoz, hogy ez a folyamat elinduljon.

Konklúzió

Időről időre előveszik az erőszakos videojáték témát. Felnőtt emberek el tudják dönteni, hogy mivel akarnak játszani. Erőszak videojátékokban, nem tesz erőszakossá, sőt esetenként levezet felgyülemlett feszültséget, egészséges emberekben. Amennyiben gyerekek játszanak erőszakos videojátékkal: hol a szülő, aki ezt engedi neki? Amennyiben fegyvereket vásárol valaki, akiről mindenki tudta, hogy súlyos gondokkal küzd fejben: hol a társadalom, ami megállítja ebben? A videojátékok és fegyveres erőszak között nincs összefüggés. Pont. Amire szükség van USA-ban az józan, lobbi mentes döntés hozatal. Erős szabályzás, ami megakadályozza az ilyen embereket abban, hogy könnyen fegyverhez jussanak, azzal gyakoroljanak, hogy végül egy nagy bummal vessenek véget életüknek: mivel a legtöbb lövöldöző meghalni megy be egy iskolába lövöldözni. Valami, amit akár évekkel az eset előtt fel lehetne fedezni és hónapokkal előtte meg lehetne akadályozni, az első gépkarabély megvételénél. Oda kéne figyelni talán egymásra.

Nikházy Ákos vagyok. Programozó nappal; fényképész, 3D tervező, additív gyártási folyamat rajongó és hobbi játék fejlesztő éjjel (vagy szabadidőmben). Ezt a blogot saját szórakoztatásomra írom mindenről, ami éppen megfogja a figyelmem.