Milyen film a Doom: Annihilation

A videojáték filmek ugyan kezdenek magukra találni, de még mindig jelennek meg money grab szinten működő címek. Ilyen az új Doom film is. Ami ugyan jobb, mint a 2005-ös Dwayne Johnson dolog, de messze van attól, amit elvárna az ember a Doom-ot feldolgozó alkotástól. Doom: Annihilation kritika.

Óda a játékhoz

A készítők próbáltak valamennyire a játékot ismerők felé kacsintgatni, ami igazából szép gesztus. A film során feltűnnek a kék, sárga, piros kódkártyák. Az egyik katona a semmiből előránt egy dupla csövű sörétes puskát. A főhős lekap a falról egy láncfűrészt (ami eléggé fura, hogy van egy bázison) és azzal darabolja a zombikat. Sőt még a BFG is helyet kap, ami sajnos elég gagyi műanyag öntvény prop, nem is túl hasznos, de 2 perces expozíciót kap.

BFG

És ezek a dolgok, sőt részeben a történet is tényleg próbál közel maradni a játékhoz, amit tényleg csak értékelni tudok. Sokkal jobb megoldás, mint a 2005-ös film, ahol a legnagyobb játék élmény az volt, hogy “forradalmi” FPS nézetben ment a film akciója. Ami itt is visszaköszön a katonák modern AR szemüvege miatt. Amire még visszatérek.

Óda Uwe Boll-hoz

De minden jó dolgot ellensúlyoz számtalan ostobaság. A film egy csapat katonáról szól, akiket bedobnak a bázisra, ahol elszabadul a pokol. Így az első kb 20 percet az űrhajón töltjük, ahol az unalomig ismételt egymást ugrató katonákat látjuk. A leghosszabb beszélgetés ezen a ponton az egyikük szerencsebugyijáról szól, ami elveszett. Később megtalálja. Bár nem hoz neki szerencsét, mert elsők közt meg is hal. Ugyan így nem is töltenek sok időt azzal, hogy felépítsék a karaktereket, mert a film elején mind meghalnak, ráadásul többnyire ostobán.

Egyetlen katona, aki beszél nyelveket és erre büszke és emiatt kicsit jobban bemutatnak arra szolgál, hogy az egyik legbutább eszmecserét adja elő, amit filmben valaha láttam. Találnak a egy vérrel írt szöveget az egyik falon:

Nyelveket beszélő: “Sumerian”
Egyik csaj katona: “What is that?”
NYB: “Sumerian is an ancient language”

Nem tudom eldönteni, hogy a nézőket nézik ennyire idiótának, hogy nem tudják mi az a Sumerian, vagy a jövőben már olyan régi lesz a nyelv, hogy már átlag ember nem is hallott róla. De le kellett állítanom a filmet, hogy kiröhögjem magam.

Persze az írás bénasága nem csak ebben tűnik ki. A film eső fele desztillálva önti ránk az üresfejű karakterek ostoba végét. A horror elemek mind olyanok benne, mint bármelyik gagyi horror filmben. Sötét folyosók, pánikoló (khm jól kiképzett profi) áldozatok. Senkit nem sajnálsz és az egyetlen hősies halál is súlytalan, mert soha nem építették fel a karakterét.

Eleve a tény, hogy eltévednek, mert nem működik jól az AR szemüvegbe épített térkép vicces. Van egy csapat jól képzett katona, minden egységbe csak egy térkép van, vak vezet világtalan módon vezetik egymást, amit film nagyon fontosnak tálal. Aztán mind meghalnak és soha többé nincs szükség térképre, hirtelen mindenhova oda találnak, mindig pont jókor.

A film első fele egy kínlódás. A második fele, viszont közelebb van a Doomhoz.

Szóval hol a Doom Guy? Nincs olyan. Doom girl van. Amy Manson Joan Dark szerepében egészen szórakoztató játékot ad. Ő a kevésbé rossz színész az egész filmben. Ő kapja kezébe a láncfűrészt, ő jut túl leghamarabb az ostoba pánikon, a végére meg már Doom guy-hoz illő mozdulatokkal irtja a démon hadsereget (vagyis az egy-egy szörnyet, ami éppen az útjában áll).

IMP

Sajnos a szörnyek terén nem erőltették túl magukat a készítők. Van zombi. Van Imp és van egy démon a végén (aki ugyan olyan ostoba, mint az áldozatok a film elején, így keretes a történet). Az imp jól néz ki. Tűzgolyókat lő. Hű a játékhoz. A zombik unalmasak.

A film második fele, miután mindenki meghalt, aki nem számít már kellemesebb. A folyamatos akció és az egész dinamikája a helyén van. Költségvetéshez képest az effektek látványosak, van jó néhány érdekes koreográfia és kamera nézet is. Ezért nem tudom brutálisan lehúzni.

A vége azt sugallja, hogy akarnak folytatást. Nem feltétlen gondolom, hogy ez rossz dolog. Meg fogom azt is nézni, ha lesz. Mert néha rossz filmek is kellenek, amik perspektívába helyezik a jókat… meg mert szórakoztató film volt ez. Nem jó. De sokkal rosszabb is lehetett volna. Videojáték film viszonylatban volt rosszabb is.

De akkor mit akarnék egy Doom filmtől?

Rambo démonokkal. Elejétől a végéig hentelés. Nem kell sok expozíció. Meséljen a díszlet. Ennyi kéne egy jó Doom filmhez. Egy főhős, akitől a megmentett emberek ugyan úgy félnek, mint a pokol hadserege…. big dick energy. Mint ez:

Szóval

Messze nem az a legpocsékabb videojáték adaptáció. Látszik, hogy próbáltak hűek lenni az eredeti Doom-hoz, látszik, hogy játszottak a játékkal és próbáltak hozzá adni a történethez, nem pedig újra írni azt. Ez önmagában valami, amit értékelni tudok. De maga a film rossz. Az írás pocsék. Az effektek jók, de a propok gagyik. Vannak ígéretes színészek, de nagyon pocsékak is. Hű a játékhoz, de ahol nem ott nagyon nem.

Ez a kettősség rángatja szét a filmet.

Egynek elmegy.